Nem nagyon szoktam szeretni az ilyen nemzeti zenéket, de valahogy erre most sikerült ráhasadni... Csak hallgassátok ha akarjátok... :)    

Szóval háth igen, eltelt velem öbb mint egy hét, de ritkán jutok hosszabb időre gép elé. Pörög az élet, kezdem felfogni, hogy a párom végre tényleg itthon van és itt is marad. :) Jó dolog, szeretem nagyon, jólérzem magam és boldog vagyok. Kicsit fáradt is, mert szinte minden nap…

Nem írtam, mert tulajdonképpen a gépet sem kapcsoltam be. :)Igen, hazaért a nagy ŐŐŐ... Szóval most kitölti szinte minden percem. Az utóbbi 2 napban suliban sem voltam, mert úgy éreztem, hogy két hónap után egy-egy délután kevés.. és valóban, még másfél nap is kevés volt…

A tegnapi nap mondhatni csendesen telt, amíg a suliban ültem. Végigültem minden olyan órát, amit már tanultam ezerrel, rajzon kézfejet firkáltam, néprajzról ki is küldtek, hogy érettségivel nem kell ott ülnöm, így a sli kertjében ücsörögtem. Halál unalom volt. Az utolsó órám…

A mai reggel ismét 9re volt jelenésem a lovastanyán. Jött Alíz az apró kislány lovagolni. Késve értem ki, de nem csüggedtek, addig teleetették az apukájával Csillagot és Gusztit almával. :) A leányzó alig várta, hogy nekikezdjünk a napnak, első kérdésemre, hogy:"Na akkor…

Lovastársam és jóbarátom Attila is blogol már jóideje. Nála megtalálhattok Kettlebell edzéssel, lovasíjászattal, Mongol élménybeszámolóval kapcsolatos kommenteket. A linkje bekerült jobb oldalra a "Linkek" alá, ott elérhetitek bármikor. Lessétek csak meg, hajrá!…

A blogot azért hoztam létre, mivel a barátokkal lassan sokan, sokfelé kavarodunk, így próbálom összegezni a miskolci helyzetet, a nem Miskolcon lévőknek (igen Lilla, te vagy az egyik fő, hátha eszedbejut majd néha beleolvasni, ha már főiskolás úrilány lettél.. :D) . Meg amúgy is…